Csiki Történetei

(B.J. dala nyomán )

Vasárnap este volt. Egy hosszú brünni hét után jöttem épp haza,  mikor a peronra leszállva az a furcsa érzés kerített hatalmába, hogy a múlt hét fáradalmait kipihenendő ugorjam be a Chilli Pub- ba egy korsó gyöngyözve habzó Radlerra. Na de nem ám arra a vacak utánzatra vágytam, ami ma már szinte minden bolt polcain megtalálható.. Nem. Én egy korsó frissen csapolt sörre szomjaztam egy kis Sprite-tal megbolondítva. Így esett hát, hogy a 16:45 – kor befutott Hungáriáról egyenesen a Pizzázóba mentem. Útközben még rácsörögtem kollégámra és egyik legjobb barátomra, Attilára.

-        Helló! Nincs kedved legurítani egy korsó sört a Chilliben? Épp most értem haza a melóból..

-        Dehogynem tesó! 10 perc és ott vagyok..  Rendelj nekem is egy nagy sört! Azzal letette. Bepattantam az állomáshoz legközelebb parkoló taxiba és lazán bemondtam a célállomást.

Attilával a bárpultnál találkoztam és ekkor láttam meg őt. A pult másik oldalán ült. Már az első pillanatban beleszerettem égővörös hajába és csillogó kék szemébe.

-        Látod ott azt a csajt abban a kék felsőben? – Kérdeztem amint lehuppantam egy székre, - Ne! Ne fordulj meg, csak sandíts oda..

-        Fú apám, neked aztán van ízlésed..

Intettem a pincérnek s egy Margaritát küldtem a lánynak ezzel az üzenettel:

„Virágot a virágnak“! Egy édes kis mosollyal fogadta s egy halkan elrebegett „köszönömmel“.

Ez igencsak rányomta bélyegét az estére. Hiába próbáltam Attilára figyelni, pillantásom állandóan az ismeretlen lányra siklott.

-        Talán meg kellene szólítanod, ha már ennyire bejön..

-        De mi van, ha már van valakije? – Kérdeztem szokásosan.

-        Ugyan, az nem testi hiba..

-        Igazad van! – Kortyoltam egy nagyot sörömből, - ugye megbocsátasz.

-        Persze, menj csak Rómeó! – Csapott egy jókorát hátamra.

-         

Miközben átértem a bár átellenes oldalára, fejemben legalábbb ezer különböző forgatókönyv futott le s ekkor hirtelen Attila jelent meg az oldalamon:

-        Ezt mindig is ki akartam próbálni.. – azzal megkocogtatta a lány vállát, - Szia! Ismered Tomot? – azzal sarkon is fordult és elviharzott.

-        Szia. – Fordult felém, - Kata vagyok, és szívesen megismernélek Tom..

Hangja abban a pillanatban rabul ejtett.. öröm volt hallgatni minden szót, amely ajkait elhagyta. S engem annyira megbabonázott, hogy nem is nagyon emlékszem mi mindenről beszélgettünk. Egyszer csak odalépett hozzánk a csapos s diszkréten közölte, hogy lassan zárnának. Hirtelen ötlettől vezérelve így szóltam:

-        Mit szólnál hozzá, ha nálam folytatnánk? – Már szinte vártam az elutasítást, hisz mégiscsak most találkoztunk először.

-         Persze! Miért ne?- Mosolygott rám kedvesen.

Felsegítettem kabátját, s kiléptünk a bárból. Hirtelen a hűs levegőtől dideregve hozzám bújt s én boldogan szorítottam magamhoz.

      Nem lakom messze a Chillitől, így pár percen belül már a liftben álltunk. Ekkor hirtelen magamhoz vontam s megcsókoltam.

Ilyen mézédes csókban még nem volt részem, egyszerre volt vad és gyengéd, s én úgy éreztem megtaláltam életem párját.

Miközben csókokkal halmoztuk el egymás ajkait, nagy nehezen sikerült kinyitnom az ajtót, s miközben a háló irányába haladtunk, kapkodva szabadítottuk meg egymást ruháinktól. Mikor a háló félhomályában megpillantottam tökéletes alakját, elakadt a lélegzetem.

-        Hűha.. – nyögtem ki végül.

-        Mi az? – Nézett rám riadtan.

-        Semmi.. Csak mintha maga Afrodité állna előttem..

Elmosolyodott, elpirult s miközben megcsókoltam eggyé váltunk a szerelemben. Később a karjaimban tartva szenderedtünk álomba. Reggel felriadtam, amikor a ruháit szedte össze, de megnyugtatott, hogy este munka után visszajön.

Így a viszontlátás reményétől megnyugodva hamar elszenderedtem újra. Dél körül keltem fel ismét s miután megállapítottam, hogy hűtőm szinte kong az ürességtől, leszaladtam bevásárolni.

Hazaérve gyorsan kitakarítottam s mire nekiálltam vacsorát főzni csengettek.

-        Igen? – Szóltam bele a kaputelefonba izgatottan.

-        Én vagyok az, Kata!

Beengedtem, s vártam, hogy felérjen s újra magamhoz ölelhessem.  Kinyílt s én megpillantottam karcsú alakját, amire virágmintás ruhája szinte rásimult. Kezében „apró szatyrot“ pillantottam meg, mire így szólt:

-        Csak a fogkefém meg egy tiszta bugyi.

Beinvitáltam s együtt bolondozva fejeztük be a vacsorafőzést. Azonban annyira belemerültünk egymásba, hogy odaégettük. Így végül pizzát rendeltünk. S mivel még nem volt elég balszerencsés a nap, elment az áram is. Szerencsére találtam pár gyertyát, s így a peches estéből romantikus, gyertyafényes vacsorát kerítettem.        Miután végeztünk az evéssel összebújva beszélgettünk. Elmesélte, hogy apja kiskorában elhagyta őket, anjya pedig nem sokkal ezután meghalt. Állami gondozásba került, majd a gimnázium után modellkendni kezdett.

-        Ezek után gyorsan eljutottam az escortozáshoz.. – hirtelen elakadt a szava, miközben könnyei arcát áztatták.

Magamhoz öltem, s fülébe suttogva nyugtatgattam.

Aznap este nem áldoztunk a szerelem oltárán, csupán szorosan összebújva feküdtünk, míg nem Kata álomba merült. Én még percegik gyönyörködtem szépségében mielőtt elaludtam.

Reggel szalonna és rántotta illatára ébredtem. Egészen meglepett, hogy ágyba kaptam a reggelit.

-        Este elmehetnénk moziba, mit szólsz?

-        - Aha, miért ne?! – Válaszoltam két falat között.

Megcsókolt, majd elment. Egész nap az estét vártam. Munkámra se nagyon tudtam odafigyelni és áldottam a szerencsém, hogy a cég amelynél Brünnben dolgozom minden adatot elérhetővé tett, így nem kellett visszautaznom Brünnbe.

Este térdig érő szoknyában és hozzá passzoló blúzban jött meg,  majd elsétáltunk a közeli moziba.

Európai hetet tartottak s én úgy döntöttem lovagias leszek és Kata válasszon filmet. Egy spanyol film mellett döntött s miután vettem magunknak frissítőt, beültünk a vetítőterembe.

Elkezdődött a film, s én szinte az első perctől fogva éreztem, hogy nem ez lesz nálam az év filmje. A nagymenő főhős egész végig egy arrogáns, agresszív állat volt; a lány, pedig akivel összejött azt hitte magáról, hogy felnőtt már, azonban hülyébbnél – hülyébb döntéseket hozott meg a film folyamán. Egyetlen karakter volt, akit mire megkedveltem, meghalt.. Viszont bármennyire is rossz volt a film, Katának tetszet, így hát úgy döntöttem nem leszek túl kritikus. A film legszomorúbb jelenete alatt leírhatatlan mennyire boldog voltam, amikor éreztem, hogy megszorít. S megindító volt, amikor láttam, hogy vállamra hajtott fejjel, könnyes szemmel nézi a filmet.  A film után hazamentünk s aznap éjjel olyan magasságokba hágtunk a szerelem csúcsára, mint előtte még sosem, majd az álom egymás karjaiban talált ránk.

Reggel telefon csörgésére keltünk. S még az álomtól kótyagosan vettem föl brünni volt, s közölte, hogy azonnal be kell mennem, mert megjöttek a japán partnereink s az én projektemre kíváncsiak. Miután letettem, sietve megborotválkoztam, majd a szabadnapos Katától elbúcsúzva siettem a vonatra. Az előadásom órákig tartott s én közben végig Katára gondoltam. Úgy éreztem végre megtaláltam a lányt aki mellett leélném az életem. Mikor a hosszú nap után hazaértem magamhoz húztam és akkor először suttogtam fülébe: „Szeretlek!“

Másnap piknikezni mentünk s bolondoztunk egész nap. Kéz a kézben sétáltunk a hulló falevelek alatt. Az egész olyan idilli volt, mint egy festmény a Szépművészeti Múzeumban.

Péntek este bemutattam a barátaimnak. Itt kezdődtek a bajok. Eleinte jól kijött a lányokkal, de aztán egyik pillanatról a másikra megváltozott a helyzet. Mint kiderült az események katalizátora én voltam. Attilával beszélgettem, amikor Katára terelődött a szó.

-        Csodálatos ez a csaj! – Szólalt meg Ati.

-        Aha, valóban az..- belekortyoltam italomba s hozzátettem, - megütöttem a főnyereményt, azt hiszem.

-        És mivel foglalkozik? – Kérdezte kíváncsian.

-        Hát a közép suli után modellkedett.. most meg kísérőként dolgozik..- szalad ki a számon.

-        Mi ?! Escort a csaj? – Nézett rám elhűlve, de leintettem.

-        Az. De nem zavar! Szeretem és ő is szeret engem.. – azzal faképnél hagytam s elmentem könnyíteni magamon.

Mikor kiléptem a toalettről Kata épp egy jókora pofont kevert le Attilának, majd könnyes szemmel rohant el mellettem.

-        Hová mész? – Szóltam utána, de szó nélkül kiviharzott az utcára.

-        Hagy békén! – Rázta le a kezem válláról, mikor utolértem. – Azt hittem te más vagy, de tévedtem..

-        Ne csináld ezt kérlek. Beszéljük meg!

-        Nincs mit megbeszélni! Nem vagyok  tárgy, hogy csak úgy körbeadj a barátaidnak.

-        Hogy mondod? – Néztem rá értetlenül. Ati az előbb odajött hozzám.. – kezdte még mindig szipogva, - azt mondta te küldted és ajánlatott tett.

-        Ezt te sem gondolod komolyan! Nem győzöm éreztetni veled mennyire szeretlek! – Fakadtam ki s megpróbáltam magamhoz ölelni.

-        Sajnálom, nekem ez így nem megy. Pedig érted, értünk kész voltam felforgatni az eddigi életemet. Elképzeltem, hogy egy meghitt kis kápolnában egybekelünk, aztán szülök neked egy fiút, s olyan életem lesz, mint amiről minden lány álmodik. De már látom, hogy hiba volt megbíznom benned és hinnem, hogy ráakadtam egy srácra, aki többnek lát, mint egy jó numera, amiről eldicsekedhet a haveroknak... Holnap beugrom a cuccomért. – Azzal ellökött magától, leintett egy taxit és elviharzott.

Mikor magamhoz tértem, dühösnek éreztem magam. Berontottam a pizzériába és szemeim előtt Vörös köddel megindultam Attila felé.  Öklöm első csapása váratlanul érte, megingott és a padlóra zuhant.

- Te! – kezdtem, miközben ütés – ütést követett.

- Miért? Annyi nőt megkaphatsz magadnak! Miért pont az én életemet tetted tönkre?

Ekkor Endre lecibált a már igencsak vérző arcú Attiláról. Leráztam magamról s a meglepett és elszörnyedett arcoktól kisérve kiviharzottam. Senki sem próbált megállítani.

Mindenki érezte valamilyen szinten tettem jogosságát. Értetlenül álltam az út szélén. Ez az idilli menyország, amiben Katával éltünk a héten, egyetlen röpke óra alatt omlott össze.

Hazamentem, s ruhástul véres pólóban bevetettem magam az ágyba, de csak forgolódtam kínomban. Egyszerűen mindenről Kata jutott eszembe.  Az álmatlan éjszaka után éles csengőszóra riadtam merengésemből. Eleinte ignoráltam. Fejemre húztam a takarót, ez azonban azt eredményezte, hogy megéreztem mézédes illatát.

-        Kata! – Kiáltottam fel hirtelen, s reménnyel telve indultam az előszobába. – Igen?

-        Én vagyok. – Szólt bele egy színtelen hang, - csak a cuccomért jöttem.

Beengedtem hát, s mikor kopogtatásra ajtót nyitottam a lift előtt szívem hölgye és egy igencsak tagbaszakadt kopasz fickó állt. Az „ogre“, mert a neve később sem derült ki, becsörtetett a lakásba, s közben kis híján fellökött. Kata kisírt szemmel, de dacos hallgatagságba burkolózva sétált el mellettem.

Némán figyeltem, ahogy összeszedi ruháit s bőröndjébe pakolja. Próbáltam összedobni a gondolataim s a bátorságom, hogy meggyőzzem, bocsásson meg nekem.

-        Kata. Kérlek. Ne hagyj itt. Meggondolatlan voltam az este, nagyon sajnálom.. – vállát érintve akartam megállítani, de ekkor megrázkódott, mint egy ijedt őzgida.

A következő pillanatban erős markok szorításába kerültem, melyek a falnak vágtak, s mire kábulatomból magamhoz térve elsuttogtam az előbb elharapott „szeretlek“ – et már egyedül voltam a lakásban.

Azon a szombaton nagyon leittam magam. S mikor másnap sajgó fejjel felébredtem papírra vetettem ezt a mennyei hetet, melyet egyetlen rosszkor kiejtett szó égetett porrá, s mely folyamán szívem és lelkem egyetlen röpke pillanat alatt zuhant a fellegekből a pokol legsötétebb mélységeibe...

Vége